Külpiacok felé veszi az irányt stratégiai partnerünk, a bim.GROUP - interjú Ballay Zsolttal a Magyar Építőkön
Sikeres évet zárt tavaly a Hungexpo és a Közlekedési Múzeum munkálataiban is részt vevő bim.GROUP független tervezőiroda, a KÉSZ Csoport stratégiai partnere. A vállalat a külpiacok felé bővíti portfolióját és többek között Norvégiában és Németországban keres szakági tervezőként további partnereket. Ballay Zsolttal, a bim.GROUP cégvezetőjével az iparág helyzetéről, a nemzetközi elvárásokról, a fenntarthatóságról és a kihívásokról beszélgettünk.
Hogyan alakult a bim.GROUP 2021-es éve? Milyen projektekre voltak a legbüszkébbek tavaly?
A tavalyi a bővülés éve volt a bim.GROUP-nál: az állományunk 25 százalékkal nőtt, mely külön öröm számunkra, és azt hiszem kuriózum a piacon, hogy nagyon erős a munkaerő megtartó-képességünk. Összességében a járvány nem hátráltatott minket, az árbevételünk a másfélszerese lett a 2020-asnak, mely közel 3 milliárd forintra rúgott.
Szerencsére rengeteg érdekes és kihívást jelentő projektünk volt, ezek közül a Szeged Science Park-ban, a Jedlik Ányos Gimnáziumban, a Közlekedési Múzeumban, és a Nemzeti Atlétikai Stadionban való tervezési tevékenységünket emelném ki.
Tavaly adták át a megújult Hungexpót is, amelyre szintén nagyon büszkék vagyunk, de a budapesti multifunkcionális csarnok 4500 tonnát nyomó acél tetőszerkezetét is a mérnökeink tervezték.
Mennyire befolyásolják az iparágat a koronavírus-járvány következtében kialakult logisztikai nehézségek, az ellátási láncok problémái, illetve alapanyag-drágulások?
Független generáltervező-irodaként ezek a hatások jóval kevésbé befolyásolnak minket, mint például a kivitelezéseket. A járvány már több éve velünk van, így az abból adódó kihívásokat beépítettük a folyamatokba, és a mindennapi irodai működésünk is átalakult: átálltunk egy hibrid típusú munkavégzésre, a kollégák rotációban vannak bent az irodában. Mivel rengeteg szakszoftverrel dolgozunk, az egyik fontos lépés a cég életében a felhő alapú rendszerek bevezetése volt. A következő feladat pedig a felhő alapú adattárolás lesz, hogy a munkatársak bárhonnan tudjanak csatlakozni.
Bim Design-ból nemrég bim.GROUP-ra változott a cég neve. Miért döntöttek a névváltás mellett?
2021-ben kezdődött el a bim.GROUP arculatváltása, ez a rebranding folyamat jelenleg is tart. Napokon belül elérhető lesz az új honlapunk, a szektorban egyedülálló minőségű image videónk már megtekinthető, azaz látványelemekben, valamint a cég által képviselt üzenetet tekintve is megújultunk.
Ehhez kapcsolódott a névváltás is. Ez egyfajta szemléletváltást is jelent a működésünkben, felismertük, hogy a marketingnek mekkora szerepe van a sikerekben.
A cég az egyike annak a 49 hazai vállalatnak, akik támogatást nyertek a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség pályázatán. Mik a legfontosabb célok a külpiaci terjeszkedés során? Milyen régiókban, országokban terjeszkednek?
Valóban, a támogatásból a környező országokban, és a nyugat-európai piacon való terjeszkedést szeretnénk megalapozni. A célországok között Románia, Szerbia, Németország és Norvégia szerepel. Ebben a folyamatban egyébként a külpiacokon végzett marketingtevékenységünk is segít. Ennek keretében készült a már említett image videónk is: olyan kisfilmet szerettünk volna, ami jól tükrözi azt, hogyan gondolunk a bim.GROUP-nál a tervezés folyamatára: mérnöki precizitással és művészi kreativitásával állunk a legkomplexebb tervezői feladatok elé. Azt hiszem, sikerült megmutatni, mit is értünk Art of Engineering alatt.
Ezekben az országokban egyébként elsősorban nem fővállalkozóként jelenünk meg, hanem további partnereket keresünk, akikkel együtt tudunk dolgozni. Úgy látjuk, hogy a szakági tervezési képességünkre, azaz a tartószerkezet- és burkolattervezésre jelentős kereslet van, és ezzel tudjuk betenni a lábunkat ezekre a piacokra.
Milyen nemzetközi projektekben vettek eddig részt külföldi partnerekkel? Mennyiben különböznek a külföldi megrendelők elvárásai a magyar megrendelőktől?
Ahogyan említettem, elősorban a szakági tervezési képességünket használtuk eddig is, így burkolattervezéssel, valamint acélszerkezet-tervezéssel kapcsolatos feladataink voltak elsősorban.
Németországban például erőművek tartószerkezetét terveztük, Szerbiában pedig egy olajipari cégnek végeztünk acélszerkezet-tervezést. Norvégiában fontos referenciánk a Kistefos múzeum burkolatának tervezése. Ennél a díjat is nyert épületnél a csavart geometria hídként ível át egy folyón, erre készítettünk egyedi fedést fémlemezből.
Magyarországon is dolgoztunk nemzetközi környezetben - országhatárokon átnyúló beruházó és tervezőcsapat által- itthon megvalósuló projektjeink közül szeretném megemlíteni a Nemzeti Atlétikai Stadionban, valamint Nemzeti Közlekedési múzeumban történő tervezési részvételünket.
Nemzetközi terepen egyébként sokkal erősebbek a fenntarthatósági elvárások, és az ehhez kapcsolódó energetikai minősítések, magának az épületnek az úgynevezett well-being faktorát is vizsgálják sok esetben. A külföldi piacra lépésnél fontos mérföldkő volt az is - és más cégekkel szemben komoly versenyelőnyt jelent-, hogy rendelkezünk a British Standards Institution által kiállított ISO minősítéssel, azaz a BIM-es folyamatainkat ezeknek a szabványoknak megfelelően tudjuk végezni. De megkaptuk a Dun & Bradstreet információszolgáltató és -minősítő cég “A” tanúsítványát is, mely a pénzügyi stabilitásunkat bizonyítja.
Mennyire fontos szempont a fenntarthatóság a megrendelők részéről? Más a helyzet a külpiacokon?
A szabályok és az elvárások egyre jobban szigorodnak. Azt látjuk, hogy sok esetben az állami szabályozás kezdi magával húzni a beruházókat. Franciaországban például kijött egy rendelet, hogy a középületek 50 százalékát megújuló alapanyagból kell építeni. Sok eszköze van az építőiparnak, lehet 10 emeletes irodaházat is fából építeni. Azonban – például Magyarországon - a fenntarthatóság hamar büdzsékérdés is lesz, hiszen a beruházási költség magasabb, de hosszú távon viszont az üzemeltetésnél jelentősen le lehet faragni a költségekből. Így erről a megrendelőnek kell döntenie, mi csak javasolni tudunk ilyen megoldásokat. Itthon az energetikai követelmények folyamatosan szigorodnak, de egyelőre inkább konzervatív a gondolkozás. A legtöbben a hatályos jogi környezet alapján elvártat teljesítik.
Térjünk át az idei évre, mire számítanak 2022-ben?
Az üzleti célunk, hogy az árbevételt 3 milliárd forint körüli szinten tartsuk, a szerződéses állományunk ennek már közel a felét lefedi, így bizakodóak vagyunk. A működésünket segíti egyébként, hogy széles a porfóliónk, középületeken, sport- és ipari létesítményeken egyaránt dolgozunk.
Több olyan, éveken átnyúló projektünk van, melyek az idei kapacitásaink gerincét adják, de folyamatban van számos ajánlati szakaszban lévő -különböző területeket érintő- projekt is, melyek kapcsán szintén optimisták vagyunk.
Egyébként azt látjuk ügyfeleink révén, hogy az ipari agglomeráció kiépülése, a kapcsolódó iparágak odatelepülése vonzza a további megrendeléseket, ezért a most futó projektjeink alapján további megrendelésekre számítunk a szektorban. Összességében izgalmas feladatokra, sikeres évre számítunk!