A következő 10 év építőipara: Milyen készségekre lesz szükség a jövő építkezésein?

Az építőipar a legújabb ipari forradalom küszöbén áll, ahol a digitalizáció, az automatizáció és az adatvezérelt döntéshozatal alapjaiban írja át az évszázados munkamódszereket. Ma már tényként említik, hogy a következő évtizedben az építkezések képe drámaian meg fog változni: a fizikai erőkifejtés helyett a technológia kezelése, a manuális koordináció helyett pedig a digitális folyamatok irányítása kerül előtérbe. Ez a transzformáció nem jelenti a munkaerő feleslegessé válását, ellenkezőleg, a szakemberhiány még égetőbb lesz, de a kereslet egy teljesen új típusú, felkészültebb szakember gárda iránt fog megnőni. A jövő építőipari szakemberének profilja a fizikai állóképesség helyett a kognitív rugalmasságra és a technológiai affinitásra fog épülni.

A változás epicentrumában a digitalizáció áll, amely már ma is átformálja a tervezési és kivitelezési folyamatokat. Az úgynevezett épületinformációs modellezés (BIM) túllépett a 3D-s látványi és kivitelezési folyamatokat. Az úgynevezett épületinformációs modellezés (BIM) túllépett a 3D-s látványtervezésen, illetve egy központi adatbázissá vált, amely összeköti a tervezőasztalt a kivitelezés helyszínével. A papíralapú tervek korszaka hamarosan lezárul, helyüket a kiterjesztett valóság (AR) szemüvegek veszik át, amelyek a valós építési környezetre vetítik rá a digitális modellt.

Ezzel párhuzamosan az automatizáció és a robotika is egyre nagyobb teret nyer a fizikai feladatok elvégzésében. Az ismétlődő, nagy erőkifejtést igénylő vagy veszélyes munkákat (mint a falazás, a nehéz elemek mozgatása vagy a magasban végzett hegesztés) egyre inkább robotok és autonóm gépek végzik majd. Ez nem szünteti meg a szakmunkás szerepét, hanem átalakítja azt: a kőművesből falazórobot-operátor, a gépkezelőből pedig autonóm járműflotta-koordinátor válhat. A fizikai terhelés csökkenésével párhuzamosan nő a technológiai felügyelet és a minőség-ellenőrzés iránti igény is. A szenzorokból, drónokból, mobil eszközökből és gépekből beáramló hatalmas adatmennyiség (Big Data) elemzése lehetővé teszi a folyamatok valós idejű optimalizálását, a költségek pontosabb követését és a kockázatok proaktív kezelését. A jövő projektvezetőinek és építésvezetőinek érteniük kell az adatelemzés alapjait, képesnek kell lenniük értelmezni a digitális műszerfalakat és adatvezérelt döntéseket kell hozniuk a tapasztalat alapján helyesnek vélt megérzések helyett. A digitális kompetencia így már nem választható opció, hanem alapvető készség lesz az iparágban.

A digitális írástudás az új alapkövetelmény

A jövő építkezésein a digitális írástudás alapvető készség lesz. Ez a kompetencia messze túlmutat az egyszerű számítógép-kezelésen; magában foglalja a digitális munkafolyamatok megértését, a különböző szoftveres platformok közötti navigációt, valamint az adatok magabiztos kezelését és feldolgozását. A munkavállalóknak képesnek kell lenniük értelmezni a 3D-s BIM modelleket egy tableten, frissíteni a projektmenedzsment szoftvert a helyszínről, illetve kommunikálni a csapattal a digitális eszközökön keresztül.

A BIM ismerete már nem csak a tervezőmérnökök privilégiuma lesz, hanem a kivitelezésben részt vevő minden szereplő számára alapvetővé válik. A szakmunkásoknak és művezetőknek képesnek kell lenniük „olvasni” a BIM modellt, hogy megértsék a feladatukat térben, azonosítsák az esetleges ütközéseket a különböző szakágak között, illetve lekérdezhessék a modellből a szükséges információkat. A modellalapú kivitelezés felváltja a 2D-s papírterveket, ami sokkal pontosabb és hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé.

És eljön az ember-gép együttműködés kora...

Ahogy az automatizáció terjed, a fizikai munkavégzés helyett a technológia kezelése és felügyelete kerül előtérbe. A jövő szakembereinek érteniük kell azoknak a gépeknek, robotoknak és szoftvereknek a működését, amelyekkel együtt dolgoznak. Ez nem feltétlenül jelent mély programozói tudást, sokkal inkább operátori, kezelői és alapvető karbantartói készségeket kell érteni alatta. A drónok használata a területfelmérésben vagy a haladás dokumentálásában ma már általános, és a jövőben a drónpilóta vagy drónadat-elemző egy bevett pozíció lesz az építkezéseken.

Ma már tényként említjük azt is, hogy a robotika és az autonóm gépek megjelenése új munkaköröket teremt. Szükség lesz robot-koordinátorokra, akik felügyelik az autonóm falazó vagy festő robotok munkáját, beállítják a paramétereiket és elhárítják az esetleges hibákat. Ezek a szakemberek hidat képeznek a digitális terv és a fizikai megvalósulás között, biztosítva, hogy a gépek pontosan azt tegyék, amit a modell előír.

Az előregyártás és a moduláris építészet szintén más típusú készségeket igényel, mint a hagyományos helyszíni építés. A munka nagy része „gyári” körülmények között zajlik, ahol a hangsúly a precizitáson, a minőségellenőrzésen és a lean gyártási folyamatokon van. Az itt dolgozóknak érteniük kell a digitális tervek és a számítógép-vezérelt gyártósorok (CNC) működését. A helyszínen pedig a fő feladat már nem az építés, hanem az összeszerelés lesz, ami inkább logisztikai és illesztési precizitást igénylő szaktudást kíván.

A rendszerszemlélet és a „soft skillek” felértékelődnek

Paradox módon, minél több technológia jelenik meg az építkezéseken, annál fontosabbá válnak az emberi, úgynevezett „soft skillek”. Míg az ismétlődő és fizikailag megterhelő feladatokat automatizálják, addig a komplex problémamegoldás, a kreativitás és az emberek közötti kommunikáció továbbra is kizárólagosan emberi kompetencia marad. Egy modern építkezés egy rendkívül összetett rendszer, ahol különböző szakágak, technológiák és csapatok dolgoznak együtt szoros ütemezés mellett.

A rendszerszemléletként elhíresült fogalom az egyik legfontosabb kognitív készséggé válik. A szakembereknek már nem elég a saját szűk feladatukra koncentrálniuk, hanem érteniük kell, hogy az ő munkájuk hogyan kapcsolódik a projekt egészéhez, hogyan befolyásolja a gépészeket, a statikusokat vagy az ütemtervet. Fel kell ismerniük a folyamatok közötti összefüggéseket és a változtatások másodlagos hatásait. Ezzel együtt az együttműködési és kommunikációs készségek is felértékelődnek. Az építőipar hagyományosan hierarchikus és konfrontatív tud lenni, de a jövő az integrált projektmenedzsmenté és a kollaborációé. A különböző szakterületeknek már a kezdetektől fogva szorosan együtt kell működniük közös digitális platformokon. 

A fentiek miatt az alkalmazkodóképesség és a tanulási hajlandóság válik a legfontosabb jövőálló készséggé. A technológia olyan gyorsan változik, hogy a ma megszerzett tudás öt év múlva elavult lehet. A siker kulcsa nem az lesz, hogy valaki mit tud, hanem az, hogy milyen gyorsan képes új dolgokat megtanulni és alkalmazkodni ezekhez.

Az élethosszig tartó tanulás kultúrájának megteremtése vállalati és egyéni szinten is kötelező. A vállalatoknak támogatniuk kell munkavállalóikat abban, hogy folyamatosan fejlesszék magukat, legyen az egy online kurzus, egy szoftveres tréning vagy egy szakmai konferencia. Az egyéneknek pedig fel kell ismerniük, hogy a karrierjük fenntartása érdekében proaktívan kell keresniük a tanulási lehetőségeket.