Hőhidak kialakulásának okai a modern építészetben – Így előzhetők meg
A modern építészet egyik legfontosabb célkitűzése az energiahatékony, fenntartható épületek létrehozása. Ebben a törekvésben egy láthatatlan, mégis rendkívül káros ellenséggel kell szembenéznünk: a hőhíddal. A hőhíd az épületszerkezet olyan pontja, ahol a hő sokkal könnyebben „szökik” a szabadba, mint a környező, jobban szigetelt felületeken. Ez a jelenség nem csupán magasabb fűtési költségeket eredményez, de komoly épületfizikai problémák, páralecsapódás és penészesedés forrása is lehet.
A hőhíd lényegében egy autópálya a hő számára az épület burkán keresztül, ott, ahol a környező felületek „mellékutakon” engedik csak ki a meleget. Olyan ez, mint egy jól szigetelt télikabát fém cipzárja: a kabát anyaga melegen tart, de a fém cipzár vonalában érezhetően hidegebb a felület, mert a fém sokkal jobban vezeti a hőt, mint a kabát többi része. Az épületekben ilyen hőhidak alakulnak ki a különböző anyagok csatlakozásánál, illetve ott, ahol a jó hővezető acél vagy beton, áttöri a hőszigetelő réteget.
A hőhidakat két fő típusba sorolhatjuk. A geometriai hőhidak az épület formájából adódnak, tipikusan az épületsarkoknál, ahol a külső, hőt leadó felület nagyobb, mint a belső, hőt felvevő felület, így a sarok gyorsabban hűl le. Ezzel szemben az anyagszerkezeti hőhidak akkor jönnek létre, amikor egy rosszabb hőszigetelő képességű anyag megszakítja a jobban szigetelő réteget, például amikor egy vasbeton födémlemez kinyúlik erkélyként a hőszigetelt fal síkján túlra, vagy amikor egy acél tartógerenda átdöfi a homlokzati szigetelést.
Ahol a leggyakrabban kialakulnak a hőhidak
A hőhidak leggyakrabban a különböző épületszerkezetek csatlakozási pontjainál jönnek létre, ahol a hőszigetelő burok folytonossága könnyen megsérülhet. Kritikus pontnak számítanak a falak és az alap, a falak és a födém, valamint a falak és a tető találkozásai. Ezeken a csomópontokon különös gondossággal kell megtervezni és kivitelezni a hőszigetelés átvezetését, hogy az megszakítás nélkül körbeérje az épületet. A lábazatok és koszorúk szakszerűtlen szigetelése szinte garantáltan hőhidat eredményez.
Ki kell emelni, hogy komoly problémát jelentenek a hőszigetelő rétegen áthatoló szerkezeti elemek is. A klasszikus példa a konzolosan kinyúló Ki kell emelni, hogy komoly problémát jelentenek a hőszigetelő rétegen áthatoló szerkezeti elemek is. A klasszikus példa a konzolosan kinyúló vasbeton erkélylemez, amely a belső födém folytatása, és gyakorlatilag „kivezeti” a meleget az épületből. Hasonlóan hőhídként viselkednek a homlokzaton áttörő acélgerendák, a szigeteletlen ablakpárkányok, vagy a nem megfelelő, úgynevezett hőhídmentes rögzítéstechnika nélkül felszerelt korlátok, előtetők és egyéb szerkezetek. Minden ilyen áttörés egy potenciális gyenge pont az épület termikus burkán. Nem mellesleg sok esetben épp maguk a rögzítőelemek okozzák a problémát. Amikor egy homlokzati burkolatot vagy akár a hőszigetelő táblákat fém dübelekkel, csavarokkal rögzítik, ezek a fém elemek apró, pontszerű hőhidakként működnek. Bár egyetlen csavar hővesztesége elhanyagolhatónak tűnik, egy nagy ipari csarnok homlokzatán több ezer ilyen rögzítőelem található. Ezek együttes hatása már jelentős hőveszteséget okozhat.
A hőhidak kialakulásának oka sokszor a tervezési hiányosságokra vagy a szakszerűtlen kivitelezésre vezethető vissza. Előfordul, hogy a tervező nem fordít kellő figyelmet a kritikus csomópontok hőtechnikailag megfelelő kidolgozására. Még gyakoribb azonban, hogy a gondos tervek ellenére a helyszíni kivitelezés során követnek el hibákat: a hőszigetelő táblákat nem illesztik hézagmentesen, a vágások pontatlanok, a sarkoknál nem fordulnak be a szigeteléssel, vagy egyszerűen kihagynak anyagot a nehezen hozzáférhető helyekről.
A kivitelező felelőssége nem kérdőjelezhető meg
Bár a hőhídmentes szerkezet alapja a gondos építészeti Bár a hőhídmentes szerkezet alapja a gondos építészeti tervezés, a tervek valóra váltása és a végső minőség a generálkivitelező kezében van. A kivitelező felelőssége óriási, hiszen a legprecízebb terv is értéktelenné válhat a szakszerűtlen, hanyag munkavégzés következtében. A minőségi munka garantálása a kivitelező alapvető kötelessége, ami messze túlmutat a puszta anyagok beépítésén. Egy professzionális kivitelező tisztában van a hőhidak jelentőségével és kockázataival, ezért a munkafolyamatait ennek megfelelően szervezi. A minőség iránti elkötelezettség megmutatkozik abban, hogy a kivitelező ragaszkodik a precíz illesztésekhez, a hőszigetelő anyagok szakszerű beépítéséhez és a hőhídmegszakító elemek helyes alkalmazásához.
A felelős kivitelező proaktív minőség-ellenőrzést végez a teljes építési folyamat alatt. Ez nemcsak az elkészült munka vizuális ellenőrzését jelenti, hanem a rejtett hibák felderítését is. A modern technológia ebben nagy segítséget nyújt: egy hőkamerás (termográfiai) vizsgálattal már az építés során vagy az átadás előtt pontosan beazonosíthatók a gyenge pontok, ahol a hő szökik.
Modern megoldások a hőhídmentes építésért
Nagyon fontos megérteni: a hőhídmentesség alapelve a hőszigetelő burok folytonosságának biztosítása. A modern építészet aranyszabálya, hogy az épületet egy megszakítás nélküli, gondosan megtervezett „termikus kabátba” kell csomagolni. Ez azt jelenti, hogy a homlokzati hőszigetelésnek hézagmentesen kell csatlakoznia a lábazat, az alap és a tető szigeteléséhez, létrehozva egy egységes, zárt rendszert. A Nagyon fontos megérteni: a hőhídmentesség alapelve a hőszigetelő burok folytonosságának biztosítása. A modern építészet aranyszabálya, hogy az épületet egy megszakítás nélküli, gondosan megtervezett „termikus kabátba” kell csomagolni. Ez azt jelenti, hogy a homlokzati hőszigetelésnek hézagmentesen kell csatlakoznia a lábazat, az alap és a tető szigeteléséhez, létrehozva egy egységes, zárt rendszert. A tervezés során a csomópontokat úgy kell kialakítani, hogy ez a folytonosság mindenhol megvalósuljon.
Azokban az esetekben, amikor egy teherhordó szerkezetnek elkerülhetetlenül át kell hatolnia a hőszigetelésen, speciális hőhídmegszakító elemeket kell alkalmazni. Ezek olyan, nagy teherbírással, de rendkívül alacsony hővezető képességgel rendelkező anyagból készült betétek, amelyeket a szerkezetbe építenek be a szigetelés síkjában. A hőhídmegszakító elem gyakorlatilag „elvágja” a hő áramlásának útját, miközben a szerkezeti kapcsolatot biztosítja.
A kétdimenziós vagy háromdimenziós hőtechnikai modellező programok segítségével a mérnökök pontosan szimulálni tudják a hő áramlását a kritikus csomópontokon keresztül. Ez lehetővé teszi a potenciális hőhidak azonosítását és a tervek finomhangolását, optimalizálását még azelőtt, hogy az első „kapavágás” megtörténne.
A KÉSZ Csoportnál a hőhídmentes szerkezetek A KÉSZ Csoportnál a hőhídmentes szerkezetek tervezése és kivitelezése nem csupán egy műszaki követelmény, hanem a minőség iránti elkötelezettség alapvető része. A vállalat felismerte, hogy a hosszú távú értékteremtés kulcsa a kiemelkedő energiahatékonyságú és tartós épületek létrehozása, amelyek minimális üzemeltetési költségekkel és maximális komforttal szolgálják a tulajdonosokat. Ez a szemlélet a A KÉSZ Csoportnál a hőhídmentes szerkezetek tervezése és kivitelezése nem csupán egy műszaki követelmény, hanem a minőség iránti elkötelezettség alapvető része. A vállalat felismerte, hogy a hosszú távú értékteremtés kulcsa a kiemelkedő energiahatékonyságú és tartós épületek létrehozása, amelyek minimális üzemeltetési költségekkel és maximális komforttal szolgálják a tulajdonosokat. Ez a szemlélet a tervezéstől a kulcsrakész átadásig a teljes folyamatot áthatja.